• Új Szó - 2012.3.19.
• Új Szó - 2008.1.10.
• Új Szó - 2008.1.16.
• Paraméter - 2008.1.19.
• Pedagógusfórum 2008. január

Az idei tanévnek még csak a fele telt el, de a dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium diákjai máris rengeteg kimagasló eredménnyel büszkélkedhetnek. Az iskola tanulói szívesen kapcsolódnak be minden olyan versenybe, melyben összemérhetik tudásukat, tehetségüket más iskolák diákjaival. A befektetett munkának megvan az eredménye, hiszen ebben a tanévben több diákunk is bejutott különböző tantárgyak tanulmányi versenyének országos döntőjébe.

A sort decemberben a Természettudományi Triatlon nyitotta, amelyet minden évben a füleki gimnázium szervez. A versenyen szlovákiai magyar tanítási nyelvű középiskolák háromfős csapatai mérhetik össze tudásukat matematika, fizika és informatika tantárgyakban. Idén nyolc iskola tíz csapata nevezett be, a füleki döntőn hét csapat vett részt. Iskolánkat Fazekas Anna, Bartal Márton és Sebő László képviselte, akik a „Nekemmindegy” csapatnevet választották. Az eredmény viszont korántsem volt számukra mindegy, hiszen a levelező fordulóban, a vetélkedőben és az összesített versenyben egyaránt az első helyen végeztek, megelőzve ezzel a füleki gimnázium és a komáromi Selye János Gimnázium csapatát is.

Ez az eredmény nem véletlen, hiszen a természettudományi tantárgyakban éppen ők hárman értek el legjobb helyezést a kerületi tanulmányi versenyekben. A matematikai olimpia A kategóriájának kerületi fordulójában öt tanulónk vett részt, közülük ketten, Fazekas Anna és Sebő László jutott tovább az országos döntőbe. Bartal Márton szintén részt vett a matematikai olimpián, de az igazi sikert számára az informatikai olimpián elért eredmény jelenti. A kerületi fordulóban sikeres megoldó lett, ezzel az eredménnyel továbbjutott az országos döntőbe. Ő már tavaly is bizonyított, hiszen Tárnok Viktóriával oldalán az Infoprog Kárpát-medencei magyar középiskolák informatikai versenye országos döntőjének győztese lett programozás kategóriában. Ugyanitt Kis Lukács és Bögi Júlia a felhasználói kategória második helyén végzett, csapatban pedig a harmadik helyet szereztük meg.

Természetesen diákjaink nemcsak a természettudományi versenyekbe kapcsolódnak be. Az idegen nyelvek közül tavaly a német nyelvi olimpián Váradi Krisztián második helyének örülhettünk, idén pedig az angol nyelvi olimpián bizonyultunk sikeresebbnek. Tárnok Viktória a kerületi forduló győzteseként az országos fordulóban folytathatja a versenyzést.

A megmérettetések sorából nem hagyhatók ki az anyanyelvi versenyek sem, hiszen számukat tekintve ebből van a legtöbb, így diákjaink is szép számmal vesznek részt rajtuk. A magyar nyelvvel kapcsolatban feltétlenül ki kell emelni Kovács Anna nevét, aki ahány anyanyelvi versenyen indult, mindenhol helyezést ért el. Az „érmek” gyűjtését az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium által megrendezett szövegértelmező vetélkedővel kezdte, ahol a szlovákiai magyar gimnáziumok versenyeztek egymással, itt Anna a harmadik helyet zsebelte be. A következő versenyen még rátett egy lapáttal, hiszen megnyerte a Nyitrán megrendezett Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny országos döntőjét, a Kárpát-medencei fordulóban Gyulán pedig a tizedik helyet érte el, ami egyben a legjobb felvidéki eredményt is jelentette. Végül, de nem utolsósorban Marczell Patríciával együtt részt vettek Somorján a Szép magyar beszéd kerületi fordulóján is, ahol Patrícia második, Anna pedig harmadik helyezett lett, így mindketten bejutottak a verseny országos döntőjébe.

A pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium két országos szintű versenyt is megrendezett az idei iskolaévben (Országos Esszéíró Pályázat, Kulcsár Tibor Vers- és Prózamondó Verseny), diákjaink mindkettőbe bekapcsolódtak. A Országos Esszéíró Pályázaton Tóth Tünde első helyezést ért el kategóriájában, Méhes Anna pedig elnyerte a fődíjat, vagyis az összes leadott esszé közül a szakmai zsűri az övét ítélte legjobbnak. A Kulcsár Tibor Vers- és Prózamondó Versenyen több diákunk is indult, a legjobban Béhr Márton szerepelt, aki prózában az első helyezést érte el. Ha már a szavalásnál tartunk, több tanuló bekapcsolódott a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenybe is, és bízunk benne, hogy gimnáziumunknak az országos döntőben is lesz képviselője.

Az alapító szakmai tapasztalatai szerint a szülők nem is annyira az oktatás formájában vagy tartalmában szeretnének újdonságot, sokkal inkább az intézmény szellemiségében. „Elsősorban ennek a kívánalomnak szeretnénk megfelelni, ezért gondoltuk úgy, hogy belevágunk egy partnerközpontú, családias légkörű, ugyanakkor igényes, mindenkor a minőséget szem előtt tartó iskola megalapításába” - mondta lapunknak A. Szabó László. Az oktatási minisztérium 2007 októberében hagyta jóvá a magángimnázium beiktatását. Az áprilisi, mindenki számára kötelező felvételi vizsgákat - magyar és szlovák nyelv, matematika, valamint idegen nyelvi szintfelmérő és általános ismeretekre irányuló teszt - követően döntenek a végső osztályszámról, egyelőre azonban évfolyamonként egyet terveznek.

A járás más gimnáziumaiban arról érdeklődtünk, nem tartanak-e az újabb konkurenciától. A dunaszerdahelyi sportgimnázium igazgatója, Szabó László szerint akkor lesz létjogosultsága az új intézménynek, ha nyugati mintára valóban szigorúbb követelményrendszerrel tűnik majd ki. A versenyhelyzettől nem tart, mert ők Dél-Szlovákia sportolótehetségeit szólítják meg, annyit azonban megjegyzett, hogy véleménye szerint túl sok a magániskola a járásban, melyek elcsábítják a diákokat a már eredményes szakiskoláktól. A somorjai Madách Imre gimnázium igazgatója elmondta, iskolájuknak megvan a maga vonzáskörzete, és bízik benne, hogy akárcsak az utóbbi években, idén is tartani tudják a 300-as létszámot. A Vámbéry Ármin gimnáziumban nem érdeklődtünk, mert Zirig Ferenc igazgató már többször is elzárkózott attól, hogy lapunknak nyilatkozzon.

A. Szabó Lászlónak meggyőződése, hogy egy ekkora városban van létjogosultsága egy új iskolának, és igyekeznek egészséges konkurenciát jelenteni. A végső döntés mindenképpen a szülők kezében van. A tájékozódás legegyszerűbb módja, ha körülnézünk az alapiskolákban, és gyors felmérést végzünk a továbbtanulási tendenciákról. A somorjai Corvin alapiskola igazgatónője szerint kevesen, a kilencedikesek mindössze 20-30 százaléka választ gimnáziumot. Legtöbben a szakirányú érettségivel vegződő középiskolákat választják. A járás legnagyobb alapfokú intézménye, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola igazgatónője, Csölle Teréz is egyetért ez utóbbi megállapítással. „Akik képesek jó eredménnyel elvégezni egy középiskolát, egyre inkább a gimnáziumok felé orientálódnak, és már az sem olyan egyértelmű, hogy a lakóhelyükhöz legközelebbi intézményt választják automatikusan a diákok” - nyilatkozta lapunknak az igazgatónő. Általános tendencia még, hogy a szakközépiskolák közül is azokat részesítik előnyben, melyek érettségi vizsgával végződnek.

A magángimnázium alapítója szerint a következetes felvételi eljárás záloga a jó színvonal elérésének, és egy sokkal fontosabb célt is szolgál. Azért tartják szükségenek, hogy már a kezdetekkor felmérjék, kiben milyen tehetség lakozik, és hogy később megvalósíthassák a személyre szabott oktatás programját. Céljaik között szerepel, hogy az alapvető erkölcsi és emberi normák tiszteletére, párbeszédre, együttműködésre és alkalmazkodásra vezessék diákjaikat, s olyan kiegyensúlyozott egyéniségeket neveljenek, akik kellő felelősségérzettel, kötelességtudattal és munkafegyelemmel lesznek felvértezve. Hangsúlyt szeretnének fektetni az ismeretszerzés módjaira és az önálló munkavégzésre, alkotásra, kutatásra, és elengedhetetlennek tartják, hogy a diákok az iskola befejezéséig nyelvvizsgát és számítógépes vizsgát tegyenek.

Miért egy alapiskolában kap helyet?

„Hallottam olyan szóbeszédet, hogy eladtuk az alapiskolát. Ez badarság - nyilatkozta lapunknak Fibi Sándor, a magángimnáziumnak termeket bérbe adó Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója. - A rendelkezésükre bocsátott osztályterem az ún. sportpavilonban van, ahol két szaktantermet működtettünk eddig. Kizárt, hogy zavarnák egymást az alapiskolások és a gimnazisták. A szaktantermeket is a bérleti szerződés alapján használhatja majd a gimnázium. Fontosnak tartom ezt a kezdeményezést, ezért támogatom.” (jom)

Dunaszerdahely. Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnázium nyílik ősszel a városban. A hír igaz, az oktatási minisztérium tavaly októberben engedélyezte iktatását az iskolai hálózatba.

Egyesek kétkedve fogadják a tényt, a járásban ugyanis már négy gimnázium működik. Ha azonban azt az általános tendenciát vesszük, hogy a szakmunkásképzők iránti érdeklődés megcsappant, és továbbtanulás során egyre többen az érettségit nyújtó iskolákat válasszák, az általános gimnáziumok és a sportgimnázium mellett talán lesz helye egy továbbinak is.

A magángimnázium alapítója, A. Szabó László, az oktatási minisztérium egykori nemzetiségi főosztályának vezetője, a Katedra Társaság elnöke mindenképpen így gondolja. Elmondta, hosszú távon önálló intézményben gondolkodnak, szeptembertől azonban egyelőre a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola épületében kezdik meg tevékenységüket. Tandíjmentességet hirdetnek, az állami normatív támogatásból, szponzori támogatásokból és különböző pályázatokból tartják majd fenn az intézményt. Nagy hangsúlyt kap az alkotás, a kutatás és a nyelvoktatás, valamint elengedhetetlennek tartják a nyelvvizsgát és a számítógépes vizsgát is a negyedik évfolyam végéig.

Már a felvételi eljárást illetően különbözni szeretnének a többi gimnáziumtól. Mindenki számára kötelezővé teszik a felvételi vizsgát magyar és szlovák nyelvből, matematikából, valamint idegen nyelvből is szintfelmérőt és általános ismeretekre irányuló tesztet íratnak az érdeklődő kilencedikesekkel. „Meggyőződésünk, a belépő vizsgára azért is szükség van, hogy már a kezdetekkor felmérjük, kiben milyen tehetség lakozik, s később megvalósíthassuk a személyre szabott oktatás programját” - indokolta a követelményeket a gimnázium alapítója.

Az elsődleges cél természetesen a tanulók felkészítése a felsőfokú tanulmányokra. Ezen felül szeretnének mindenkit megtanítani az ismeretszerzés módjaira és az önálló munkavégzésre. Küldetésnyilatkozatuk szerint magyar identitású európai polgárokat szeretnének nevelni, akik rugalmasan tudnak alkalmazkodni a világ kihívásaihoz.

Más gimnáziumok visszafogottan fogadták az új tanintézmény létrejöttének hírét, ami a verseny világában és a diákokért folyó harc közepette érthető. A nemrégiben alapított dunaszerdahelyi sportgimnázium igazgatója, Szabó László szerint a Dunaszerdahelyi járásban túl sok a magániskola. „Remélem, az új intézmény még nagyobb színvonalat fog biztosítani, és a nyugati magániskolákhoz hasonló szigorú követelményeket támaszt. Nagy a konkurencia, s mi ennek megpróbálunk megfelelni. A sportgimnáziumot azért nyitottuk meg, mert Dél-Szlovákiában egyedülálló feltételekkel rendelkezett a mezőgazdasági szakközépiskola, ráadául a városi sport- és szabadidős létesítmények is 200 méteres körzetben találhatók. Célunk a dél-szlovákiai tehetséges sportolók felkarolása" - nyilatkozta lapunknak.

Hasonlóképpen áll a kihívások elé Trencsík János, a somorjai Madách Imre Gimnázium igazgatója is: „Nyilván sok a gimnázium a járásban, ráadásul a pozsonyi magyar gimnázium is közel van. Ehhez a helyzethez alkalmazkodnunk kell. Mi szeretnénk tartani az évi 300-as létszámot. Idén kettő helyett három osztályt nyitunk, ha lesz elég érdeklődő.”

Hogy valóban van-e létjogosultsága a Dunaszerdahelyi járás négy meglévő magyar gimnáziuma mellett egy magánintézménynek, azt minden bizonnyal az iskolát választó diákok és szülők fogják eldönteni. A. Szabó László úgy véli, van szülői igény arra, hogy a középiskolai palettán valamilyen új szín jelenjen meg. „Nem is annyira az iskola formájában vagy tartalmában szeretnének újdonságot az érintettek, hanem sokkal inkább az intézmény szellemiségében. Elsősorban ennek a kívánalomnak szeretnénk megfelelni” - fogalmazott.

Magángimnázium Dunaszerdahelyen - életképes lesz?

Hol lesz az iskola?

- A magángimnázium a Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskola épületében kezdi meg tevékenységét, ahol Fibi Sándor igazgató úrral nagyon gyorsan sikerült megegyezni a tantermek, a tornaterem, a különböző szaktantermek, öltözők és irodahelyiségek használatáról. Örülök, hogy kedvező légkörrel és hathatós támogatással találkoztunk a város egyik legsikeresebb alapiskolájában, de persze hosszú távon önálló intézményben is gondolkodunk, mert - reményeink szerint - néhány éven belül szeretnénk kinőni a jelenleg biztosított kereteket.

Ingyenes vagy költségtérítéses lesz az oktatás?

- Az iskola tandíjmentes lesz, hogy - a családok anyagi helyzetétől függetlenül - minden tehetséges tanulónak lehetőséget biztosíthassunk a színvonalas oktatásra és a kölcsönös tiszteleten alapuló nevelésre. Szeretnénk ezért az állami költségvetésből származó normatívából, valamint szponzori támogatásokból és különböző pályázatokból biztosítani a működtetést. Bízom benne, hogy munkánkkal sikerül megnyernünk mind a véleményformáló értelmiség, mind pedig a tőkeerős vállakozók bizalmát és támogatását.

A járásban van már négy gimnázium, ebből ráadásul kettő Dunaszerdahelyen. Miért gondolja, hogy életképes lesz még egy magángimnázium?

- Nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy - főképp az utóbbi egy évben - számtalan alkalommal találkoztam olyan szülői igénnyel, amely arra irányult, hogy a középiskolák palettáján megjelenjen valami új. Ugyanakkor úgy látom, nem is annyira az iskola formájában vagy tartalmában szeretnének újdonságot az érintettek, hanem sokkal inkább az intézmény szellemiségében. Elsősorban ennek szeretnénk megfelelni, ezért gondoltuk, hogy belevágunk egy partnerközpontú, igényes, mindenkor a minőséget szem előtt tartó iskola szervezésébe. Meggyőződésem, hogy a Vámbéry Gimnázium és a sajátos jellegű sportgimnázium mellett egy ekkora városban van létjogosultsága egy új iskolának, és igyekszünk egészséges konkurenciát jelenteni a piacon.

Mi lesz a főbb különbség a magán és a megyei gimnáziumok között? Szigorúbb, következetesebb lesz, mint a nyugati magániskolák? Vagy épp ellenkezőleg, lazább, barátságosabb?

- Az alapvető különbségek ott kezdődnek, hogy mi mindenki számára kötelezővé tesszük a felvételi vizsgát magyar nyelvből, szlovák nyelvből és matematikából, valamint idegen nyelvi szintfelmérőt és általános ismeretekre irányuló tesztet is írnak majd az iskolánk iránt érdeklődő kilencedikesek. Ezzel persze senkit sem szeretnénk elriasztani, épp ellenkezőleg: meggyőződésünk, hogy a belépő vizsgára azért is szükség van, hogy már a kezdetekkor felmérjük a tanulókban rejlő tehetséget, hogy később megvalósuljon a személyre szabott oktatás programja. És hogy más iskoláknál szigorúbb lesz-e vagy lazább? Terveink szerint otthonos lesz, őszinte és egészséges légkörű. Célunk, olyan kiegyensúlyozott egyéniségek nevelése, akik kellő felelősségérzettel, kötelességtudattal és munkafegyelemmel lépnek ki a nagybetűs életbe. A tantestület legfontosabb feladata a személyes példaadás lesz, mert meggyőződésünk, hogy tanítani lehet szóval is, de nevelni csak példával. Épp ezért szeretnénk együttműködni az egyes családokkal is.

Milyen területeken tudnak többet kínálni a már meglévő iskolákhoz viszonyítva?

- A gimnáziumok elsőrendű célja, hogy elmélyítsék az általános műveltséget, illetve felkészítsék tanulóikat a felsőfokú tanulmányokra. Mi ezen felül úgy véljük, akkor leszünk valóban eredményesek, ha minden tanuló a képességeihez mérten maximális teljesítményt tud majd nyújtani, ha teret kap adottságai kibontakoztatására. Szeretnénk mindenkit megtanítani az ismeretszerzés módjaira és az önálló munkavégzésre, alkotásra, kutatásra. Küldetésnyilatkozatunkban úgy fogalmaztunk, hogy magyar identitású európai polgárokat szeretnénk nevelni, akik rugalmasan tudnak alkalmazkodni a világ kihívásaihoz. Mindehhez elsősorban az idegen nyelvek - emelt óraszámban történő - magas szintű oktatását, valamint az informatikai ismeretek széles tárházát szeretnénk biztosítani diákjainknak. Angolul és németül mindenki kötelezően fog tanulni, emellett lehetőséget kívánunk adni a francia nyelv - később akár egyéb nyelvek - elsajátítására is. Szándékunk szerint - ha csupán az álláshirdetésekből indulunk ki - szükséges, hogy az érettségi mellé mindenkinek biztosítani tudjuk legalább egy nyelvvizsga, valamint az ECDL-jogosítvány és az autóvezetői jogosítvány megszerzésének lehetőségét. Eközben számtalan csapatformáló közösségi élményről és egyéb szolgáltatásokról is igyekszünk gondoskodni, például iskolabuszt indítunk a távolabb lakó tanulók szállítására.

Kik oktatják és nevelik majd a diákokat?

- Tapasztalt, szakmailag elismert, a diákok által jelenlegi munkahelyükön is kedvelt szakképzett tanárok alkotják majd a tantestületet, akik közül néhányuk tankönyvíróként is ismert, de lesz például a tanári gárdában egyetemi oktató is. Kezdetben a nagyobb hányaduk külsős óraadóként veszi majd ki a részét az iskola oktató-nevelő munkájából, de azon vagyunk, hogy minél több anyagi forrás bevonásával minél előbb állandósíthassuk őket intézményünkben. Nagy örömömre szolgál, hogy a megszólított pedagógusok kivétel nélkül igent mondtak hívó szavamra. Azt hiszem, velük nem lesz nehéz kialakítani a célok iránt elkötelezett, egységes csapatot, amely nemcsak a tudást, hanem a tanulót is megbecsüli.

Mi a garancia arra, hogy a diákok jó kezekben lesznek és arra, hogy az iskola megbízható lesz?

- A biztosíték elsősorban az emberekben van. Minden tervünket komolyan gondoljuk, átérezzük az édesanyák és édesapák felelősségét, és senkinek sem szeretnénk csalódást okozni. Tudatosítjuk, hogy magángimnáziumunk valódi sikere csakis a szülők és gyermekeik elégedettsége lesz, és ezért szeretnénk az ő szolgálatukba állni. Tisztában vagyunk vele, hogy ők lesznek reklámhordozóink, ezért mindenkor partnerként fogjuk őket kezelni. Azt hiszem, jelentős mértékű hazai és külföldi tapasztalattal, valamint számottevő kapcsolatrendszerrel rendelkezem, s főképp ezekre igyekszem építeni az iskola működését.

Hány osztály nyílik, mekkora létszámmal?

- Eredeti elképzelésünk az volt, hogy évfolyamonként csak egy osztályt indítunk, de a végső számot az érdeklődés és a jelentkezők képességeinek függvényében határozzuk majd meg. Amennyiben a tanulók az áprilisi felvételin jó eredménnyel szerepelnek, nem kell félniük, hogy helyhiány miatt nem jutnak be iskolánkba.

Sikerességünk legfontosabb kritériuma mindenkori partnereink elégedettsége lesz

Az Új Szó 61. évfolyama 8. számának Régió rovatában szerezhettünk arról tudomást, hogy a 2008/2009-es tanévben Dunaszerdahelyen magángimnázium nyílik. Mivel a kilencedikes alapiskolásoknak nemsokára dönteniük kell, hogy mely középiskolá(k)ba küldjék jelentkezési lapjaikat, a magángimnázium alapítójával, A. Szabó Lászlóval beszélgettem el az új tanintézmény indulása kapcsán.

A pályaképem, bármennyire is igyekszem dióhéjban bemutatni, elég terjedelmes. A nyitrai tanárképzőben szereztem diplomát, majd ugyanitt oktattam hét éven keresztül – szlovák nyelven – irodalomelméletet és műelemzést, illetve a Comenius Egyetem magyar tanszékén tanítottam egy éven át. Közben dolgoztam az Irodalmi Szemle szerkesztőjeként, majd készítettem a Katedra című pedagóguslapot, és tevékenykedtem – többek között egy amerikai támogatás programkoordinátoraként – a Katedra Alapítványban is. 1999 áprilisától az oktatási minisztériumban létrejött nemzetiségi főosztályt vezettem, 2002-ben – egy újabb kihívás kapcsán – az oktatásügyi hatáskörök decentralizációja idején igent mondtam Dunaszerdahely város polgármesterének, s elvállaltam a városi hivatal osztályvezetői tisztét, de egy év után visszatértem a tárca kötelékébe. Ez a kapcsolat azonban csak a következő választásokig tartott, amikor erkölcsi és szakmai okokból önként távoztam a főosztály éléről. Mielőtt az iskolaalapítás gondolata megszületett, rövid ideig a Selye Egyetem rektori hivatalát is vezettem. Ezenkívül fontosnak tartom megemlíteni, hogy hatodik esztendeje a szakmai fórumként működő Katedra Társaság elnöke vagyok, ami ugyancsak nagy megtiszteltetés.

Az iskola megalapításának ötlete több összetevő eredménye. Elsősorban annak köszönhető, hogy többek között Szlovákia EU-tagsága kapcsán megváltozott az iskoláink szerepe és környezete, amelyre nem minden intézmény tudott megfelelően reagálni. Ugyancsak döntő mozzanat volt, hogy némely iskola nem minden esetben veszi komolyan, hogy tanítani szóval is lehet, de sikeresen nevelni csakis jó példa révén. Ezek alapján született az utóbbi esztendőben egy jogosnak tűnő általános szülői igény, hogy alakuljon Dunaszerdahelyen egy szellemiségében és hozzáállásában a többiektől eltérő oktatási intézmény. Mi gyakorlatilag erre a kívánalomra próbáltunk megfelelő választ keresni.

Szeretnénk elérni, hogy gimnáziumunk jó légkörben, szinte családias környezetben működjön, ugyanakkor értékálló, biztos tudást és kellő erkölcsi tartást is adjon növendékeinek. Küldetésnyilatkozatunkban úgy fogalmaztunk, hogy magyar identitású európai polgárokat szeretnénk nevelni az iskola falai között, akik képesek az általános emberi értékek megbecsülésére és megőrzésére, a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok kialakítására, az egyéni felelősségvállalásra, ugyanakkor rugalmasan tudnak alkalmazkodni a világ kihívásaihoz. Mindehhez főképp az idegen nyelvek magas szintű oktatását és a korszerű számítógépes ismeretek átadását tartjuk fontosnak, de egyéb műveltségi területekről sem szeretnénk megfeledkezni. Az örömteli tanulásban látjuk a sokszínű ismeretszerzés zálogát, a személyre szabott oktatásban, az emberközpontú iskolában pedig a sikeres továbbtanulás gyökereit. Ezért nem elsősorban a mennyiségre, a tanulók létszámára, hanem a minőségre helyezzük a hangsúlyt. Mi mindenkit kötelezően felvételiztetünk az ún. profiltantárgyakból, s ezenfelül – mivel idegen nyelvi tagozatos osztályt indítunk – nyelvi szintfelmérőt és általános tesztet is tervezünk íratni minden érdeklődővel. Ennek több oka is van, elsősorban azonban az, hogy tisztán lássuk, honnan kell kezdeni az egyéni fejlesztést.

A jelentkezőket elsősorban Dunaszerdahelyről és annak környékéről várjuk, ennek megfelelően a hírverés is inkább csak itt történt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más vidékek magyarjait ne látnánk szívesen a Csallóköz szívében.

Ha valaki úgy érzi, hogy a mi iskolánk kellő szintű kihívás lenne számára, örömmel fogadjuk jelentkezését. A távolabbról érkezők számára a szállás biztosítása is megoldható, egyébként a városon belül iskolabuszt is szeretnénk működtetni.

Magángimnáziumról van ugyan szó, de tandíj bevezetését nem tervezzük. Térítésmentes lesz tehát a képzés, az iskola működését szeretnénk az állami normatívából, valamint szponzori támogatásokból és pályázatokból biztosítani.

2008. szeptember 1-jei hatállyal kezdi meg tevékenységét az iskola, s egyelőre – Fibi Sándor igazgató úr hathatós támogatásának köszönhetően – a Vámbéry Ármin Alapiskolában leltünk otthonra.

A tanári kar szervezése, az emberi erőforrások biztosítása folyamatban van, s igyekszünk minden tantárgyra olyan megfelelő jelöltet találni, aki azonosulni tud az iskola céljaival, illetve az alapító és a partnerek elvárásaival.

Ahogy korábban már megfogalmaztam, nem az a lényeg, hogy legyen a városban vagy az országban még egy magyar iskola, hiszen tisztában vagyok a jelenleg működő intézmények nehézségeivel, mindennapi gondjaival. Tudom, hogy milyen harcot folytatnak a megmaradásért. Meggyőződésem azonban, hogy mégis van létjogosultsága egy olyan oktató-nevelő tanintézetnek, amelynek célja, hogy egyrészt továbbvigye a tradicionális értékeket, másrészt megpróbáljon gyors és megfontolt válaszokat adni a világ változásaira.

A Comenius Pedagógiai Intézet vezetőképző programjának több moduljában is trénerként szerepelek, így kicsit olyan érzésem van, mint amikor a hóhért akasztják. Elsősorban azt és úgy szeretném tenni, ahogy kollégáinknak oktatjuk, hiszen csak akkor lehetek következetes és hiteles. Mindenképpen szeretném azonban, ha az iskola szellemi műhely lenne, ahol kölcsönös tisztelet és megbecsülés uralkodik, ahol mindenki – tanár és diák egyaránt – képességei legjavát nyújtja, mert lehetőséget kap kreativitása kibontakoztatására. Olyan csapatot szeretnék magam köré építeni, amely képes hatékonyan megoldani feladatait, elérni céljait. A tervezés, szervezés és irányítás során biztosan adódnak majd problémák, konfliktusok is, de hiszem, hogy közös erővel és értelmes párbeszéddel minden nehézség orvosolható. Amit pedig a legfontosabbnak tartok: minden esetben szemünk előtt kell lebegnie annak a megmásíthatatlan ténynek, hogy sikerességünk legfontosabb kritériuma mindenkori partnereink elégedettsége lesz. Ennek érdekében alapítottuk, e cél fényében működtetjük majd iskolánkat.